"Megalázzuk magunkat Istenünk előtt, és jó utat kérünk tőle."  (Ezsd.8,21)

Ezsdrás a fogságból hazavezette Isten népét, hogy az újjáépítés elkezdődhessen. Szavaiból kiderül, hogy idegenben is missziót folytatott, hiszen a királynak úgy mutatta be Istent, mint akinek a kegyelme azokon van, akik őt keresik és az ő javukat szolgálja, haragja pedig azokon van, akik elhagyják őt. (22.vers) Annyira erős volt a hite, hogy ebben a tudatban a hosszú útra nem kért katonai kíséretet sem. Fontosnak tartotta azonban a böjtöt, az imádkozást, hogy kedvet találjon Istennél. Hazaérkezve pedig boldogan megvallotta, hogy Isten meghallgatta a könyörgést.

Utak, napok, esztendők vannak előttünk és megannyi akadály. Tőle kérjünk szerencsés, jó utat. Tőle kérjünk kegyelmet, mert irgalmas Ő. A testvérek közösségében pedig erősítsük egymást ebben a hitben. Ámen.