"Kiszáradnak-e az idegenben csörgedező hűs patakok? De engem elfelejtett az én népem." (Jer. 18,14-15)

Valahogy az egész teremtett világ engedelmeskedik a Teremtőnek, kivéve az embert. Ebben az egyszerű kérdésben hatalmas bölcsesség van elrejtve. Az idegenben lévő források és hűs patakok szintén az Úr kegyelméből élnek, szolgálnak. A fogságba hurcolt népet meg kellett győzni, hogy nem csupán a jeruzsálemi templomban Úr az Isten, hanem betölti az egész földet. Nemcsak a közelben, de a távolban is Úr az Isten.

Nincs olyan távolság, nincs olyan rejtekhely, nincs olyan nyomorúság sem, amely ne lenne ismert a Teremtő előtt. Ő nem feledkezett meg rólad. Lehet, hogy a te szívedben támadt a kétség, hogy elhagyott az Úr. Nézz körül, lásd meg, érezd meg, hogy semmi sem szakíthat el az Ő szeretetétől. Közel van hozzád, hogy megszólítsad. Ámen.