"Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett." (Jel. 4,11)

"Fenn a mennyei, angyali karban, nevét végtelen áldom én" - énekeljük már itt a földi gyülekezetben, mert hisszük és valljuk, hogy az örökkévaló országban lesz olyan tökéletes,  igazi és őszinte az Isten dicsőítése, aminek csak árnyéka létezik itt. Úgyis mondhatnánk, hogy itt lent melegítünk, itt hangolunk, ráhangolódunk a mennyei harmóniákra. Közben megtörténik a csoda, pillanat töredéke alatt is, és békesség tölti el szívünket.

Az Úr imádságának záradéka itt is segít. Azért szólíthatjuk meg Őt, azért kérhetünk tőle, mert Övé az ország, a hatalom és a dicsőség. Hiszen ki ismerné jobban a teremtett világot, ki ismerne jobban bennünket, mint a saját Teremtő Istenünk. Urunk, Teremtőnk, aki ismersz minket, adj nekünk imádságos, hálaadó szívet, hogy dicsőíthessünk téged most és egykoron! Ámen.