"Nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek." (Ef. 2,19)

     Mint a történelemben már annyiszor, ismét felerősödött a migráció, a vándorlás országok és világrészek között. Emberek milliói indulnak útnak egy jobb élet reményében, vállalva a bizonytalanságot a biztos rosszal szemben. Mindnyájan megtapasztaltuk már, hogy az idegen környezet mennyire elbizonytalanít, az idegen emberekkel milyen nehéz megtalálni a közös hangot.  

     Isten országa sokak számára távoli, idegen hely. Kevés ismeretünk van róla, és csak bizonytalan feltételezéseink arról, hogy kik is lakják. De íme, világos képet kapunk az ott lakókról: polgártársaink és testvéreink. Otthonunk tehát az a hely, legalább annyira, mint ez az itteni. Van hát hová mennünk. Van, ahol várnak bennünket, ahol örülnek nekünk már most is. Ámen.