„Halleluja, az üdvösség, a dicsőség és a hatalom a mi Istenünké!” (Jel. 19,1)

A keresztyén-üldözés évszázadaiban valóságos gyógyírként hatott ez a bizonyságtétel. Noha úgy tűnik, hogy a hatalmasok uralkodnak, mégis Istené a végső szó. Hiszen ezt naponta többször megvalljuk az Úr imádságának doxológiájában, amikor azt mondjuk: Tied az ország és a hatalom és a dicsőség mindörökké! A kérdés az, hogy meggyőződésből tudjuk-e mondani?

Áldjátok az Urat, mert az üdvösség, ami nem földi kategória, csakis általa lehetséges. A hívők élni fognak előtte örökké. Áldjátok Őt, mert a dicsősége nem fogható földi nagysághoz. Áldjátok őt, mert hatalma nem gazdasági és nem politikai erők függvénye. Nem egy-egy választási ciklusig tart. Nem trend és divat függvénye. Hatalmáról beszél a teremtett világ, a mindenség, az élet csodája. Az ember létezése, a szeretet lehetősége. Ő a mi Istenünk. Boldogok, akik benne bíznak! Ámen.