"Ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!" (Mt. 28,20b)

Nem szabad elfelejtenünk, hogy Jézus Krisztus szavai a szó legszorosabb értelmében vett emberekhez szóltak. Nem kell és nem szabad a tanítványokat idealizálni, hiszen jól ismerjük őket a Szentírás leírásaiból. Igen, nyugodtan kimondhatjuk: éppen olyanok voltak, mint mi. A tapasztalat, amit átélnek az, hogy Jézus éppen elhagyja őket. Földi keretek és viszonyok között többé nem látják, nem hallják, nem érinthetik. Ezért csenghet furcsán a: minden nap veletek vagyok kijelentés. Megosztja az ember gondolatait. A hit és a hitetlenség pengeélére állítják. Érezhető csak egy bátorító ígéretnek, amelyet emberek is mondanak egymásnak szeretetüket, ragaszkodásukat kifejezve, s közben érzik ez lehetetlenség. Felfogható és átérezhető azonban valóságnak is, amikor Istenünk ajándékaként, megmásíthatatlan és kétség nélküli állapotként tapasztalom jelenlétét! Így legyen! Így van! Ámen.