"Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. A jó ember jó kincséből hoz elő jót, a gonosz ember gonosz kincséből hoz elő gonoszt." (Mt. 12,34-35)

Gyermekkoromban hallott felnőtt bölcsességként tanultam meg a Szilágyságban a következő mondást:  Azért beszél a száj, mert csordultig van telve a szív. Jóból jó folyik, rosszból pedig rossz. Így van ez és sosem másként!

Nos... a Krisztusi igazság a hétköznapok egyszerűségéhez idomult a régiek életében, mint egy használt bölcsesség. Tudták és értették a lényegét és alkalmazták emberismeretként. Tisztában voltak azzal, hogy ki az őszinte és komoly ember, ki a szelíd-tapintatos és ki a hazug-lébecoló, komolytalan, megbízhatatlan, nyelvelő. E szerint alakították emberi kapcsolataikat, viszonyaikat és barátságaikat. 

Ma más világ van. Nehezebb eligazodni benne. Különösen az emberismeret kapcsán nehezebb dolgunk van, de az Úr Jézus ma is segít. Megtanít arra minket, hogy felismerjük és megkülönböztessük a jót a rossztól. Mert ez a mindennapok alkalmazott keresztyénségének kulcsa: meg tudod és meg is akarod-e különböztetni a jót a rossztól? Hallgass a szíved krisztusi hangjára és ő segít neked! Ámen.