2015. szeptember 21., hétfő

"Menjünk eléje hálaadással, ujjongjunk előtte énekszóval! Mert nagy Isten az Úr." (Zsolt.95,2-3a)

     Hálaadás, ujjongás, énekszó szinte soha nincs együtt a keresztyén ember életében. Hálaadás és ujjongás lehet otthon, családban, vagy barátokkal. Ujjongás és énekszó egy-egy koncerten. Hálaadás és énekszó a templomban. Örömeink is feldarabolódtak, szelektálódtak? Bizony, most azt érzem, hogy csak rész szerint töltődünk fel egy-egy ünnepen, eseményen, és már nem is csodálkozom annyira, hogy oly gyakran fáradtak, kedvetlenek, nyűgösek vagyunk. A részekre bontott ünnep gondolatban sem tud eljutni a hetedik mennyországig, beérjük jóval kevesebbel: Isten, a nagy Úr helyett másokat és másokkal ünnepelünk még a templomban is. De talán ma reggel legalább a vágy megfogan bennünk, hogy sokkal, de sokkal több legyen az örömünk. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése