"Taníts engem utaidra, Uram, hogy igazságod szerint járjak, és teljes szívvel féljem nevedet." (Zsolt. 86,11)

Sokféle tanítást kaptunk a gyerekkorunktól kezdve. Sok hatás ért mindannyiunkat. Van, akiknek  szívében tisztán megmaradtak a szülői intelmek, a tanítóiknak bíztatása, templomaik gyerekkori hangulata. Olyan is van, aki kimaradt ezekből. Az viszont követhető tíz, húsz, ötven év múlva is, hogy a tanulói folyamat bizonyos momentumai megmaradtak, és végigkísértek eddig mindannyiunkat. Mivel ez így igaz, ezért igyekszünk gyermekeinknek megfelelő tanítást adni, mert ez végig fogja kísérni őket egész életükben. Nem mindegy, hogy milyen kísérőjük lesz. Áldottak a gyermekek, akiket a "szülői ház szeretete, tanítóik bíztatása és templomaik melegsége" boldog emlékként fogja elkísérni.

Az új tanévre készülődve válasszunk az autodidakta mód helyett egy "teodidakta" módot. Olyat válasszunk, aki maga a Teremtő, aki tudja, hogy mivé lehetünk, és engedjük, hogy vezessen az Ő útján, az igazság útján. Engedjük hozzá gyerekeinket, mert az istenfélelem sok áldott gyümölcsöt terem majd az életükben. Ámen.