"Isten azonban látta nyomorúságomat és kezem munkáját." (1Móz. 31,42)

Az ember tudatát megnyugtatja az a tény, hogy Isten tisztában van helyzetével és képességeivel. Nyilván ez azonban nem jelentheti azt, hogy akkor már Isten számára nem is kell semmit sem bizonyítania. Ebből adódóan sajnos már számos emberi élet romlott el úgy, hogy tulajdonosaik azt várták, hogy tetteik és munkáik nélkül a sors azt kezdjen velük amit akar, hiszen azért sors gondolták, hogy azt tegye velük. Nos ez nem így van és nem így működik! Minden embernek fel kell használnia képességét avagy képességeit, amelyekkel őt Isten megáldotta a jónak fejlesztésében és kiaknázásában, hiszen ez által saját életét is a legjobb mederben tudhatja. Éppen ezért jó tudni az embernek azt, hogy Isten látja őt akár nyomorúságával együtt is, de látja az ő kezeinek munkáját is, tehát az ő elért eredményeit is. Felesleges tehát türelmetlenkedni, avagy értetlenkedni vele szemben, ugyanis Ő pontosan tudja és az szerint értékeli életünket. Ámen.