(Isten) "...nincs messze egyikünktől sem." (Ap.Csel. 17,27)

A tudomány és a technika még nem, de a pszichológia (lélektan) és az irodalom már rég jegyzi a lelki távolság létezését. Sorsokat formáló távolságokról beszélünk léte kapcsán, valamint életeket boldoggá tevő közelségről, általa ráérezve mérhetetlen segítségére. Összeköt minket az élő Istennel és bizonyos fokig tőlünk függ mértéke, azaz hogy mennyire engedjük közel avagy mennyire távolítjuk el magunkat jó Atyánktól. 

Pál apostol Athénben a sokistenhívő panteonban az istenek oltárai között, a görögök által csak az ismeretlen istennek szánt oltár mellett beszélt úgy az egy, igaz Istenről, hogy mindenkinek meg kell éreznie és tapasztalnia bizonyságtétele hallatán azt, hogy ez az Úr valóban nincs távol egyiküktől sem.

Gyermekkoromban hallottam azt egy bölcs idős vallásos embertől, hogy ha mi emberek csak egyetlen lépést is teszünk az Isten felé, akkor az Isten az ég elérhetetlen távolságából is mellénk ereszkedik a földre, hogy mi könnyen elérjük őt. Ma sincs távol! Nyújtsuk hát ki Felé lelki kezeinket, hogy erős és megtartó karjával ragadjon meg és emeljen ki bennünket az élet lelki mélységeiből az üdvösség könnyed hétköznapjaiba és ünnepeibe. Ámen.