"Ne feledkezzetek meg a foglyokról, mintha fogolytársaik volnátok." (Zsid.13,3)

     A börtön nem egy szalonképes hely. Nem szoktunk társaságban azzal dicsekedni, hogy éppen melyik ismerősünk ül. Ha kitudódik, hogy valakink oda került, pironkodva mentegetőzünk a véletlenek szerencsétlen összjátékára hivatkozva. A börtönökbe gyűjti a társadalom a bűnözőket. Ők tehát nem csak bűnösök, hanem bűnözők, akik tudatosan vétettek a társadalmi szabályok ellen. Hogy ezek mennyire fedik az Istentől kapott törvényeket, az egyáltalán nem számít. Ahogy az sem, hogy mindnyájan tudjuk, a börtönökben nem a bűnösök vannak, hanem azok, akikről nyilvánvaló lett, hogy bűnösök. Pontosabban akik nem elég ügyes bűnösök ahhoz, hogy elkerüljék a börtönt. Szóval ne feledkezzünk meg a foglyokról, mert hiszen mindnyájan bűnben fogantattunk és születtünk. Mintha fogolytársak volnánk, hiszen Isten nem a börtönben töltött éveinket tartja számon. Imádkozzunk hát a foglyokért, a bűnösökért, egymásért. Ámen.