„Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.” (Péld. 12,25)

 Nem hiába nevezik példabeszédeknek a gyűjteményt, hiszen olyan isteni hittel átitatott emberi bölcsességeket szólaltat meg, amelyeket méltán lehet drága emberi „világörökségnek” nevezni. Ismerjük a kollektív tudat révén , és mégis jó, hogy előkerülnek, mert mindig újra tanítanak, éppen az új élethelyzetben. Aggodalom, aztán szomorúság, levertség, felszabadulás, öröm – hát nem így hullámzik az emberi élet? Dehogynem. Ne aggodalmaskodjatok, így tanít Jézus, mert ő is tudja, hogy ez nem visz előre. Mégis hogyan lehet ezt megtenni?

Nagyon fontos tudatosítani magunkban nap mint nap, hogy Istennek gyermekei vagyunk. Istennek egy-egy szép álma vagyunk. A szeretet és szolgálat drága lehetőségei és eszközei ebben a világban. Éppen a felismert, elfogadott és cselekvő szolgálatban adatik meg, hogy örömre forduljon minden aggodalmunk: a Gondviselés mindig előttünk jár egy lépéssel. Örüljetek, és jó szóval emeljétek fel a szomorú embereket! Ámen.