"Tied a menny, tied a föld is, te hoztad létre a földkerekséget és azt, ami betölti. Te teremtettél északot és délt." (Zsolt.89,12-13)

     A becsületes ember a máséra mindig jobban vigyáz, mint a sajátjára.  A huszonegyedik század embere olyan korban él, ahol csak nagyon kevés rálátása van arra, mit is jelenthet vigyázni a máséra. Amikor kenyerünket esszük, nem tudjuk, ki vetette a magot a földbe, és azt sem, milyen vegyszerek kerültek mellé. Amikor autóba ülünk, nem tudjuk, hogy honnan van az üzemanyag, és mi minden történik, amíg hozzánk kerül. Ezzel pedig letesszük a felelősséget. A hívő ember Isten tulajdonában tudja az egész teremtést, tehát vigyáz rá tudatosan. Minden fűszálra, minden porszemre, lecseppenő vízre... Mert Isten nem nekünk adta, hogy kényünk-kedvünk szerint bánjunk vele, hanem ránk bízta, hogy gazdálkodjunk benne. Tegyük dolgunk ma is Isten teremtése iránti féltő vigyázással. Ámen.