"Az Istennek van ereje ahhoz, hogy megsegítsen, vagy elbuktasson." (2Krón. 25,8)

Amikor a közéleti szereplés, netalán a politikai szerepkör tisztségeinek megragadása csábítja az aspiránsokat, akkor lényeges gondolatként említem meg mai igénk hasznos tudnivalóját. Arról van ugyanis szó, hogy bizonyos szerepkörökben az emberek elfelejtik azt, hogy Isten nem csak megsegíthet (míg a tisztséget elnyerik, és a hatalmat gyakorolhatják, akár vissza is élhetnek vele), hanem Isten akár el is buktathat. Ugyanis az Ő gondolatai nem a mi gondolataink és a mi gondolataink pedig nem az Övéi. Istennek szuverenitása azonban nem hagyhat kétséget bennünk arról, hogy Ő minden megnyilatkozásában és cselekedetében igazságos! Mert az Ő ereje az egyetlen olyan hatalom, amely nem az ember által felügyelt jogkör, hanem az Isten jósága és igazságossága szerint működő tiszta, makulátlan tökéletesség. Ámen.