"Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és gondviselőjéhez." (1Pt. 2,25) 

Van, hogy szándékosan és van, hogy csak úgy spontán, de általában megfigyeljük az emberek viselkedését. Véleményt is alkotunk róluk, néha őszintén, néha pedig előítéleteinktől meghatározva. Megtörténik, hogy véleményünket elmondjuk nekik, mert a segítségükre akarunk sietni, de sokszor a pletyka szintjére süllyednek a megfigyelések eredményei. Ha a másik oldalra kerülünk, van, hogy örömmel fogadjuk a rólunk alkotott véleményt és van, hogy elfogadni nem akarjuk, vagy éppen el nem fogadhatjuk. Történetesen Isten is megfigyel minket. Ő szánt szándékkal alkot rólunk véleményt és természetesen tudtunkra is adja. Jó lenne, ha nem állnánk ellen, hisz ő a legeslegmélyebb szeretettel hozza tudtunkra, mert javunkat akarja! Ha ma ránk tekint, így pünkösd alkalmával, elmondhatja-e rólunk, hogy mi megtértünk lelkünk pásztorához? Ne feledjük, Ő látja a tévelygést és az engedelmes követést is, és meglátását befolyásolni nem tudjuk. Ámen.