"Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!" (Zsolt. 119,10)

Az igazi imádkozás alkalma olyan, mint egy pont életünk folytonos vonalán, hiszen az időtlenség Urával való találkozásunkkor a jelen feloldódik. Minden egyéb megszűnik létezni, csak az a fontos, hogy Istennel vagyok, vele beszélhetek. Vajon elmondhatom-e neki, hogy igazi elszántsággal, minden erőmmel, mindig és minden helyzetben Őt kerestem, az Ő akaratát kutattam? Volt, hogy nem találtam, hát van okom a bűnbánatra is, a vétkekért való bocsánatkérésre! Volt, hogy megtaláltam, ezért kérem, hogy a jövőben ne engedjen elcsatangolni az Ige mellől. Hálaszónak is lennie kell, mert a parancsolatokban való megmaradáshoz a legnagyobb Segítőt adta nekem! Magát Szentlelket küldte el, hogy emlékeztessen mindarra, amit Krisztus tanított nekem! Éljünk ma is a felkínált lehetőséggel, hogy az úr asztala mellet ily módon imádkozzunk!  Ámen.

Áldott Pünkösdöt kívánunk!
Bancea Gábor
Képíró Gyula 
Simon Attila
Szatmári Elemér