Krisztus mondja: "Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben." (Jn. 12, 46)

Jézus Krisztus megosztó személyisége lett a földi világnak. Egyfelől Ő maga képviseli a lelki-szellemi világosságot, a látható-járható Isten szerinti, emberi földi utat úgy, hogy Ő maga ebben a világban a fényforrás, ahogy Ő fogalmaz: a világ világossága. Míg vele szemben a sötétségben tapogatózó rideg világ, amely nem vett, és nem vesz tudomást a Krisztusi oldal áldásairól. Tudatos szembe szegülése tökéletes jelzi a világ sötétségre irányuló tendenciáját: az elbutulást, a sötét lelkület kényelmét, a nyilvánvalóan láthatatlan bajt, bajokat, baljós kiszámíthatatlanságot.

Krisztus azonban hatalmas munkába kezdett, amelybe bele vonta mindenkori övéit,  azokat, akik Őt követik. Ez a munka pedig az, hogy küzdeni kell a sötétség ellen, megszüntetni azt, feloldani a gonosz oldal szellemi-lelki béklyóit az Isten jóságának és világosságának megtapasztalására.

Ez a mai keresztyén ember fontos és mindennapos feladata. Legyünk ebben mi mindnyájan hatékony munkatársai Krisztusnak. Ámen.