"Növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében." (2Pt. 3,18a)

A jó tanácsok, a jó kívánságok és a bölcs keresztyén tanítás kategóriáját is egyaránt kimeríti a mai igénk. Bár mindamellett, hogy sokatmondó és teljes  a tanítás, jómagam be kell valljam, hogy csak félig értem. Azt értem, hogy növekednünk kell a mi Urunk, Jézus Krisztusnak ismeretében. De azt, hogy hogyan növekedjek a kegyelemben, nos... azzal kapcsolatosan érdekes gondolatom támadt. Szerény ismereteim szerint Isten kegyelme nem más, mint az Ő irántunk való szeretetének és jóságának egyértelmű megnyílvánulása, de egyben válasza is az ember megbánt bűneire. Ezek szerint nekem lehetőségem van még több megbánandó bűnre? Ami persze nyílván az én olvasatomban már nem a múlt bűneit jelenti. Persze azt is tudom, hogy amire e gondolat végére érek, addig ismét szükségem van egy újabb kegyelmi megnyílvánulására az én jóságos Istenemnek. Lehet, hogy mégis csak könnyen értelmezhető a gondolat, hogy növekedjetek a kegyelemben? Ezek szerint igen. Hát akkor növekedjünk és gyarapodjunk ma is hálás szívvel. Ámen.