"Én vagyok az Úr, ez a nevem, nem adom dicsőségemet másnak, sem dicséretemet a bálványoknak." (Ézs.42,8)

     A tízparancsolatból ismert "féltőn szerető Isten" képe jelenik meg mai igénkben. Ez a féltés azonban nem Isten dicsőségére és dicséretére irányul, hanem mireánk. Bennünket óv meg az Úr attól, hogy szeretetünket, tiszteletünket, imádatunkat illetéktelenekre pazaroljuk. A történelem példái szerint nagyon is hajlamos az ember az eléggé meg nem ismert Isten helyére valami könnyebben elérhető, kézzelfogható pót-istent állítani. Mintha szükségünk lenne valami katalizátorra, amely érzelmeinket pozitív töltettel látja el. Holott éppen abban mutatkozik meg az egyetlen Istenhez való tartozásunk, hogy bálványok helyett őt és felebarátainkat szeretjük. Ámen.