"Ne tervezzetek egymás ellen semmi rosszat!" (Zak. 7,10)

A Károli fordítás érdekes módon nagyon közel van a jézusi bűn-értelmezéshez: egymás ellen még szívetekben se gondoljatok gonoszt. (Károli ford.) Onnan származik minden rossz, ami megfertőzteti az embert. A gonosz gondolat éppen olyan energiákat szabadít föl, akár a jóérzés vagy a szeretet, csakhogy ártani tud másnak és nekem is. Nyomot hagy bennem is. A népi bölcsesség is valahogy innen táplálkozik: aki másnak vermet ás, maga esik bele. Azonkívül pedig, aki rajtakapja magát, hogy így cselekszik, gondolkodjon el azon, hogy mások bántásával nem önmagát kívánja-e fényesíteni. Vajon nem a saját bűneit takargatja? Vajon nem a frusztráltság vezet ilyen és hasonló "merényletekhez"? Sokféle oka lehet ennek: irígység, féltékenység, harag, becsvágy, büszkeség, jellemtelenség, gyengeség. Végtelen a sor. Bűnbánatra van szükségünk, és arra az imádságra, amit az 51. zsoltárból jól ismerünk: Tiszta szívet teremts bennem! Ámen.