"Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus és Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket, és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg, vigasztalja meg a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket minden jó cselekedetben és beszédben." (2Thessz.2,16-17)

Aki áldásra emeli kezét, az tudatában van annak, hogy ő áldás közvetítő. Az áldást Isten adja. Nagyon sokszor találkozunk hasonló történettel. Ezekből egy lényeges dolog derül ki: Isten meg akar áldani bennünket! Ezen a vasárnapon is. Van úgy, hogy elfutunk az áldó kezek alól, van úgy, hogy ő sem tud meggyőzni arról, hogy maradni kell. Tény, hogy áldást akar adni Krisztus által, azóta, hogy itt volt köztünk. Kell az áldás mindenkinek. Az áldás védőburokként velünk jár, és oltalmat jelent.

Vigasztalásra szorul mindenki. Ennek az életnek a kudarcai, szenvedései, lelki fájdalmai csak Isten szeretetében oldódnak föl. Pontosan azért, mert örökkévaló vigasztalást ad a hívőknek. Ez élet küzdelmeiben erőt, de ez életben reménységet ad az eljövendőre nézve. Legyetek erősek az Úr által!Keressétek őt ma is a testvérek közösségében. Ámen.