"Szerezzetek magatoknak el nem avuló erszé­nyeket, el nem fogyó kincset a mennyben... Mert ahol a ti kincsetek van, ott lesz a ti szívetek is." (Lk.12,33-34)

     Bármennyire is kellemetlen, szembe kell nézzünk a ténnyel, hogy valamilyen formában mindannyian kincseket gyűjtögetünk. Egyénenként rendkívül változatos lehet ennek a megnyilvánulása, hiszen nem feltétlenül az arany és ezüst jelenthet értéket valaki számára. Kincs az, ami kitölti gondolatainkat, meghatározza érzelmeinket, végigkíséri mindennapjainkat. Mások szemében a mi kincsünk lehet kavics, vagy homok, de attól számunkra mindennél becsesebb marad. Meg sem próbál lebeszélni a mi Urunk arról, hogy kincset keressünk. Csupán megmutatja, hol érdemes igazán keresésbe fogni: ott, ahol nem csak a pillanat adja a dolgok értelmét és szépségét.  Hallgassunk rá most is, ebben is. Ámen.