"Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása." (Jak. 1,17)

Gyermekként karácsony környékén többször álmodtam arról, ahogyan a legszebb ajándékaim onnan felülről, az égből lebegve ereszkednek alá otthonomba - földi karácsonyfánk mellé - a szokott, de szeretett helyre. Azt hiszem, felnőttként sem utasítottam el soha azokat az álmaimat, hiszen nagyon kedves álmok voltak és egy pillanatig sem kételkedtem abban, hogy nem csupán a fantáziám játszott velem. Ma már nem a hogyanokat boncolgatja lelkem az Isten ajándékaival kapcsolatosan, sokkal inkább a miérteket, hiszen a legtöbbször azt érzem, hogy nem érdemlem meg őket. Pedig egyre-másra tapasztalom, hogy Isten számos meglepetés-ajándékkal kedveskedik azóta is számomra. Szinte felsorolhatatlan ötleteinek tárháza, amivel elbűvöl nap, mint nap. És egyre csak kapok és kapok, mert a történések az életemből mind, mind hozzá köthetőek. Mind egy-egy ajándék, amivel meglep azért, hogy megtapasztaljam, hogy gondoskodik rólam és arról, hogy naponta rácsodálkozzak a színes és változatos mennyei ötleteire, amelyekkel életem részeivé válik. 

Azt hiszem, addig van az emberi életben öröm és kedv, amíg így tekintünk nap, mint nap a minket szerető és ajándékaival körül vevő kegyelmes Istenre. Ámen.