"De Ruth azt felelte: Ne unszolj engem, hogy elhagyjalak és visszatérjek tőled! Mert ahová te mégy, oda megyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg én is. Néped az én népem, és Istened az én Istenem." (Ruth 1,16)

A ragaszkodás különleges képesség, főleg ha az szeretetből fakad és lelki elkötelezettség a motivációja. Minden tiszteletet megérdemel ez a képesség avagy magatartás különösen ma, azaz egy olyan világban, amikor érezhetően a világi morál úgy van hangolva, hogy ha valami elromlik, akkor bizony ne javítsuk vagy javíttassuk meg, hanem dobjuk el és vegyünk-vásároljunk újat, másikat. Sajnos ez az emberi párkapcsolatokra is értendő az ilyen "modern" felfogás és ezért sok a házasságból való szétválás, a nem sokáig tartó párkapcsolati együttélés, a gyorsan kiégő viszonyok...

Sokan csak szánalommal vagy pedig irigykedve néznek idős házaspárokra, akik leélték az életüket egymás mellett, és nem értik azt, hogy mi a titkuk, azaz mi tartotta őket össze oly hosszú időn keresztül. De ma, olvasva Ruth ragaszkodását, talán egy kissé bele láthatnak az Isten által egybekötött lelki kötelék szépségének és állhatatosságának csodájába, és arra kérik a mennyei Atyát, hogy ajándékozza meg a mai világban élő gyermekeit is ezzel a szép és nagyszerű képességgel. Ámen.