"A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik." (Préd. 7,14)

A végtelen és örökkétartó jó irányából tekintve minden korrekt, ami velünk történik. Persze a mi látószögünkből ez alighogy észrevehető, nehezen megélhető. Ezért követjük el azt a hibát is, hogy a jó napokban nem éljük meg a jót, nagyszerű lehetőségeket mulasztunk el, mert a rossz napokra gondolunk és várunk. A rossz napokban pedig a türelmetlenségünk oly mértékben fokozódik, hogy nem átallunk istenkísértő módon gondolkodni, érezni, cselekedni. A jó és rossz tudását még mindig nem birtokoljuk, hát ne azzal töltsük napjainkat, hogy a jóban a rosszra várunk, a rosszban pedig hitetlenkedve követeljük a jót, hanem fogadjuk el napjainkat s éljük meg azokat. A jó napokat használjuk ki hálaadással, a rossz napokat viseljük el türelemmel, hittel, míg e kettő körforgása megszűnik, a napok váltakozása befejeződik, Istenünk terve valóra válik. Ámen.