"Mert nem vet el örökre az Úr. Még ha megszomorít is, írgalmaz, mert nagyon szeret." (Sir. 3,31-32)

Számos emberi sors és élet panasza az, hogy őt az Isten nem szereti, sőt gyűlöli. Ezek a nehéz időszakok, avagy nehéz pillanatok, az illető életében, amelyeket sorsdrámaként élhet meg és ezekből akár több is lehet. Ám senki sem állíthatja azt, hogy ez könnyű egy emberi életben. Azt viszont igen, hogy mindezek ellenére sem állíthatja senki sem saját életéről és sorsáról, hogy őt az Isten örökre elvetette, gyűlöli és örökre tönkre tette. Minden élethelyzetben lennie kell és van Isten irgalmából és Isten igaz és jóságos szeretetéből. 

A mai reggelen Isten arra szeretne ráébreszteni mindnyájunkat, hogy világvége életérzéseink felett és közben is ott van az üdvözítő irgalmas Atyai szeretet, amely meg akar tartani és magához kívánja figyelmünket fordítani, hogy ne elvesszünk, hanem Általa megmaradjunk. Ámen.