"Istenünk, ha kiárasztod Lelkedet, élet támad, halleluja! Új teremtés jön létre, megújul a földkerekség, halleluja!" (Zsolt. 104,30)

   A Teremtés lenyűgöző csodáival lehetetlen betelni. Az emberi élet - a "hetven, vagy ha feljebb nyolcvan esztendő" (Zsolt 90,10b) - kevés, hogy mindent felfedezzen, megcsodáljon ezen a teremtett világon. Legtöbbször még a szemhatáron belül lévő világról, közvetlen környezetünkről is nagyon felületes ismeretünk van. Ha a létezőkről - ez a "ha" nagyon hangsúlyos az igében is - csak rész szerint van ismeretünk, akkor mit tudunk-e kezdeni azzal, amit a zsoltár, illetve próféciák is új teremtésnek neveznek. Van-e olyan fogódzónk, amely által az emberi értelem a megújuló földkerekséget, a természeti törvényeken is túlmutató életet megérthetné. Bethlen Gábor fejedelmünk hitvalló szavait kissé anyagi nézeteinkhez igazítva - Bizonyára semmi, semmi nincsen! HA - csupán a magunk értelmére támaszkodunk valóban nincs. Viszont - HA - Isten Lelkét kiárasztja. HA - a Szentlélek a teremtett világgal együtt minket is megújult életre kelt, akkor áldott lesz életünk, hogy dicsérjük az Urat örökké! Halleluja! Ámen.