"Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet." (Mt.5,5)

Kik a szelídek? Mit jelent az örökség? Én magam hol vagyok ebben a történetben? Gyorsan jönnek az ilyen és hasonló villámkérdések, és a kérdésekre válaszolnunk kell. Van, amit értünk, és van amit nem tudunk felfogni. Jézus hatalommal és tekintéllyel tanított, és mindenki aki hallotta érezte szavainak súlyát. Elmondta, hogy az ő királysága nem e világból való, de említi a földet, amit szintén örökölni lehet: én magam vagy gyermekeim, aztán a következő nemzedék. Életünk egyik lényeges szakasza itt a földön zajlik. Itt dől el az Isten országához való viszonyulásom. Döntéseimmel kincset gyűjthetek a mennyben. Igazodhatok Isten akaratához. De azt is megengedi Isten, hogy e földön megláthassam fiaimnak fiait, mert ezt ígérte az alázatosoknak. A szelídség egy sokak által félreértett fogalom. Azt mondanánk, hogy puhány, alamuszi, pedig nem. Mózesről és Jézusról is olvassuk, hogy szelíd lelkűek voltak. Aztán azt is olvassuk, hogy Mózes összetörte a kőtáblákat,  Jézus ostorral űzte ki a kufárokat a templomból. Szelíd az, aki gyalkorolhatná hatalmát, de nem teszi, visszaélhetne pozíciójával, de nem teszi. Közben arra figyel, amit Isten mond. Van egy mély nyugalom a lelkében, hogy Isten látja. Áldott légy, Uram! Ámen.