"Amikor együtt voltak, megkérdezték tőle: Uram, nem ebben az időben állítod helyre Izráel országát? Így válaszolt nekik: Nem a ti dolgotok, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett. Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek..." (ApCsel.1,6–8)

     A mai ünnep központi élménye a Feltámadott nyilvánvaló  távozása a földi keretekből. Ám van egy kevésbé szembetűnő, mégis meghatározó üzenete ennek az ünnepnek: tudnunk kell elengedni bizonyos kérdéseket, amelyek nem tartoznak hatáskörünkbe. El kell fogadnunk, hogy nem minden a mi dolgunk. A másik oldalon pedig el kell fogadnunk, hogy mindannyiunknak van dolga ebben a földi életben. A két véglet között kell megtalálnunk önmagunkat, helyünket a világban, Isten árnyékában (a tegnapi ige) örömmel szolgálva azt, amire ő rendelt bennünket. Megváltónk ehhez erőt ígért, és adott is Szentlélek által, egyben meghatározva azt is, hogy mindannyian az evangélium hirdetői legyünk. Áldás, békesség, öröm legyen küldetésünk betöltése! Ámen.