„Sokan mondják rólam: Nem segít rajta Isten! (Szela.) De te, Uram, pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölemeled fejem.” (Zsolt 3,3–4)

Az Istennel való kapcsolat erőssége, tartóssága nem attól függ, hogy könnyű vagy nehéz az ember élete. A kulcs az elköteleződés. Olyan vagy hasonló, mint a házasság, amelyben a férfi és nő elköteleződnek egymás iránt és komolyan veszik, érzik a jóban és rosszban való összetartozásukat. A házasság megromlását és a válást sem az eredményezi, hogy nehézségek, gondok problémák állnak elő, hanem az ha az egyik fél vagy egyik sem érzi azt, hogy összetartoznak, amikor nincs igazi elköteleződés. Istennel való kapcsolatában az embernek súlyosbító tényező, hogy az Úr egy szempillantás alatt meg tudná szüntetni a legnagyobb problémát is, mégsem teszi. Amikor ezzel még az emberek sokasága is szembesíti az Isten gyermekét, akkor pattanásig feszül a helyzet. Akkor kell megállni, mély lélegzetet venni, elcsendesedni, mint a zsoltárban a Szela alkalmával, és kimondani az Úrhoz való tartozásunk bizonyságtételét: te Uram pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölemeled fejem. Ámen.