„Aznap éjjel pedig odaállt Pál mellé az Úr, és ezt mondta: Bízzál…!” (ApCsel 23,11)

Leginkább életünk nagy és fontos próbáiban válik hangsúlyossá az, hogy ki áll mellettünk. Hálaadással gondolhatunk azokra az alkalmakra, amikor elmondhattuk, hogy mellettünk állt a nehéz helyzetekben a társ, a szülő, a testvér, a barát. Aki most él át komoly megpróbáltatást, annak is nagy erőt jelent, ha emberek állnak mellette. Sajnos az is megtörténik, hogy úgy kell visszatekintenünk, mint, ahogyan Pál életében is előfordult, hogy "senki nem volt mellettem, mindenki elhagyott". (2Tim 4, 16) A legnagyobb ajándék és erőforrás számunkra mégis az, ha Pálhoz hasonlóan megtapasztalhatjuk, hogy oda áll mellénk az Úr. Mielőtt azonban ezt Pál megéli, azelőtt arról olvasunk, hogy ő meg kiállt a Krisztus ügyéért, vallást tett az Úrról a zsidó nagytanács előtt. Nyilván az Úr dönti el, hogy mikor ki mellé áll, de nem szabad elfelejtenünk szavait: "aki vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt." (Mt 10,32) Megéri ma is Krisztus ügyét képviselni! Ámen.