Így szól az Úr: „Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsőítem őt.” (Zsolt 91,15)

Mindig minden azzal kezdődik, hogy szól az Úr. Így formálódott világ és lett életterünk, eképpen kaptunk életet, melynek ma egy újabb napját kezdhetjük és csakis így lettünk hívő emberekké. Olyanokká, akik számára a mindent jelenti, ha szól az Úr, mert tudjuk, csak ő látja át a világban zajló események összefüggését, ezért egyedül ő tud úgy útba igazítani, hogy jó vagy jobb legyen nekünk. Tudjuk csak ő ismer minket igazán, pontosan ismeri mi zajlik bennünk, így gondolatainkat csak ő tudja megtisztítani, rendezni.  Ma is szól és bátorítani akar, hogy ha hozzá kiáltunk, akkor meghallgat minket. Van miért kiáltanunk, van miért imádságban hozzá forduljunk ma is. Vannak nyomorúságaink, mind hordozunk valamilyen keresztet, és ami Krisztusunk segít ezek hordozásában. Mind vágyunk szabadulásra, és neki  és csak neki van hatalma arra, hogy kiragadjon, kiemeljen abból, ami nehéz, abból ami fáj, abból, ami félelemben tart. Ő az Úr, és ha benne bízunk éppen a mi életünkön keresztül is megmutatja a maga dicsőségét ennek a világnak. Ámen.