„Eltörlöm hűtlenségedet, mint a felleget, vétkeidet, mint a felhőt. Térj meg hozzám, mert megváltottalak!” (Ézs 44,22)

Gondolom nem véletlen, hogy mi, a mérsékelt égövön élők, az évenkénti pihenéseket nyárra időzítjük. Nem az esztendő borúsabb, felhőkkel teli idejére, hanem a ragyogó napsütés, a Nap melegének, a kristálytiszta kék égbolt tündöklésének időszakára. Szeretjük a felhőtlen időszakokat, még a hangulatunk is más, mint a borús, sötét napokon, amikor a Napot fellegek takarják el előlünk. Ehhez hasonlóan, akkor érezzük jól magunkat, ha vétkeink terhe vagy azok következménye nem szomorít, keserít, nem árnyékolja be életünket. Nincs hatalmunkban sem felleget eltüntetni, sem a vétkeinket, hűtlenségeinket semmissé tenni. Így a jót, a kellemeset csak Istentől várhatjuk, és amint halljuk kapjuk is, mert az övéi vagyunk. Legyen erre a mi hála-válaszunk, hogy a Krisztustól, akaratától, parancsaitól való eltávolodásunk felismerésekor, mindig térjünk vissza, az engedelmesség alaphelyzetébe, az Úr közelségébe. Ámen.