"Egyetlen pásztort rendelek föléjük, hogy legeltesse őket..." (Ez 34,23a)

Pásztor nélkül nincs nyáj, de nyáj nélkül van pásztor. A pásztor vezetése, szigora és gondoskodása nélkül a bárányok sokasága szétszéled. Védtelenné válnak, és bár lehet ideig óráig túlélni, a megmaradás illúziójával élni, de előbb utóbb veszélybe kerül, aki magára maradt. Ez a világ rendje. Ebbe a rendbe, vagy inkább rendezetlenségbe, rendelte a jó Pásztort Isten. Ő az egyetlen, aki ha kell összegyűjti, ha kell megvédi, ha kell tágas mezőre és vízforrásra tudja terelni a nyájat. Azért mert szereti nyáját az Úr Jézus. Isten a nyáj fölé rendelte a jó Pásztort. A szava szent kell legyen, mindig, mindenben követendő. Az általa, parancsolatokból felállított védőkorlátokon pedig nem szabad kívülre merészkedni. Így marad csak meg a nyáj! Segítsen minket a mi Urunk, hogy külön-külön, de együtt is, az egyetlen Pásztorra, Jézus Krisztusra tekintsünk, hogy megmaradjunk. Ámen.