"Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal." (Jn 1,14)

      Az ige testté lett, de ez nem azt jelenti, hogy aprópénzzé vált az örökélet, vagy Isten Fia elvesztette mennyei dicsőségét. Nem is azt jelenti, hogy be lehet tenni a Mikulás zsákjába, hogy egy kis változatosságot hozzon a mindennapokba. Az Ige testté lett, közöttünk lakott, hogy vele együtt megéljük, megtapasztaljuk, gyakoroljuk, hogy nem vagyunk foglyai a testnek. A kegyelem és igazság nem cseppenként hull alá az égből arra érdemeseknek, hanem a teljesség kínálja magát valamennyiünk számára befogadásra. Ha bátortalanul, tétován, épp csak ízlelgetve, percekre fogadjuk, mint annyian, de annyian, oly sok éven át, akkor csak percekre éljük meg a kegyelmet. János és a többiek örök életre feltöltődtek. Ez a lehetőség vár készen bennünket is, ma is. Ámen.