„Majd megfogva a gyermek kezét, (Jézus) ezt mondta neki: Talitha kúmi!, ami azt jelenti: Leányka, neked mondom, kelj fel! A leányka pedig azonnal felkelt és járt (…).” (Mk 5,41–42)

Mennyi minden van, amiben Jézus Krisztus hatalmára van szükségünk. Mennyi imádság száll fel ma is, amelyben segítségéért könyörögnek. Jairus még csak arra kéri Jézust, hogy halálos betegségben szenvedő kislányát gyógyítsa meg, de az Úr a halálból is előhívja. Mekkora erőforrás ez számunkra, hogy tudjuk még a halál felett is van hatalma. Ma is van, akit a biztos halálból hoz vissza. Ma is tapasztalhatja az ember, hogy megfogja a kezét és azt mondja: kelj fel! Kelj fel a betegágyról, kelj fel a gyászodból, kelj fel a depresszióból, kelj fel elveszett állapotodból, reménytelenségedből, erőtelenségedből. Neked mondom... Személyes odafigyelés, személyes megszólítás, személyre szóló segítség, de személyes az engedelmesség is. Ha halljuk szavát, tegyük, amit mond, hogy életünk s örök életünk legyen! Ámen.