„Hallgasd meg, Uram, imádságomat, jusson el hozzád kiáltásom!” (Zsolt. 102,2)

Jézus halál-értelmezése megengedi nekünk, hogy Jónás prófétával keressük az ige üzenetét. Amikor a hitetlen nemzetség jelt kért Jézustól, akkor egyértelműen elmondta, hogy most sincs más jel: ahogy Jónás három napig volt a cethal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is a föld gyomrában. (Mt.12,40) Nagyon sok olyan imádságot olvasunk a zsoltárokban, ahol a hívő ember hatalmas lelki mélységekből kiált az Úrhoz. Ehhez hasonló Jónás imája is: Elvettettem a te szemeid elől, vajha láthatnám még szentséged templomát! (Jón. 2,5) Hiszen ő egy halott ember, vagy nem? Aztán a nyolcadik versben azt olvassuk: bejutott az én könyörgésem te hozzád. A cethal kivetette Jónást a szárazra. Új fejezet kezdődött.

 A nagyszombat, látszólag eseménynélküli halálcsendjét azonban a különböző mélységekben is állandóan felhangzó imádságok teszik hangossá: A mélységből kiáltok hozzád, Uram, Istenem! Fel fog támadni, amint megmondta erős hite szerint! Ámen.