„Semmivé teszi az Úr a nemzetek tervét…” (Zsolt 33,10)

 Az ember egyetemes történetének részei a magasztos elképzelések. Mindig voltak és lesznek, akik mernek nagyot álmodni. Ugyanakkor végtelenül elkeserítő az, ha egy-egy nagyszerű terv semmivé lesz. Ha már akkor feladjuk, amikor még bele sem fogtunk. Mi lehet az oka?

 A beletörődés? Amely ott tükröződik a jakabi feltétel emlegetésében – „ha az Úr akarja és élünk” (Jak 4,15). A Kempis Tamás nyomán gyakran emlegetett szállóige: „Ember tervez, Isten végez” (Homo proponit, sed Deus disponit) is arra utal, hogy nem minden terv valósul meg, nem minden „álmunk” teljesül.
 Isten örök tervéhez mérten az ember és magasztos elképzelései is csupán porszemek. Érdemes számot vetni nap, mint nap azzal, amink van, ami már megvalósult, ami Istentől elnyert áldássá lett életünkben. Ma is, már most hálára késztethet a kegyelem. Úgy legyen! Ámen.