„De hála legyen Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!” (1Kor 15,57)

A mindennapi viadalokban diadalokra vágyunk. Minden új nap különböző harcokat hoz vagy hozhat, és maradnak a régi küzdelmek is, melyekben győzni szeretnénk. Ez a sokszor hallott ige a legnagyobb ellenségünk, halál feletti győzelemről szól. Tudjuk nem győzhetünk, de a diadal mégis a mienk, Krisztus által, aki legyőzte a halált. Isten adja a diadalt. Hiszem ez nem csak a halál feletti győzelemre igaz. Eszembe jut egy élethelyzet, amely során az emberi rosszindulat, gonoszság ellen kellett küzdeni. Minden tudást, emberi kapcsolatot, törvény adta lehetőséget felhasználtam, de győzni nem tudtam. Egy adott ponton átengedtem Istennek a küzdelmet, imádkoztam, hogy vegyen győzelmet, mert én nem tudok. Rövid időn belül megadta a diadalt. Ez nem azt jelenti, hogy nekünk nem kell szabad lelkiismerettel a bűn és Sátán ellen szabad lelkiismerettel viaskodnunk (Heidelbergi Káté 32.), de tudnunk kell, hogy a győzelmet az Úr Jézus Krisztus adja. Bízzunk Benne, mert ő a Fővezér, az oldalunkon áll. Ámen.