"Harmatozzatok, egek, a magasból, hulljon igazság a fellegekből! " (Ézs. 45,8)

Közel van a szabadulás a fogságban lévőknek. Felcsillan ebben az igében az adventi reménység. Gyönyörű énekek, kórusművek születtek e gondolat hatására az idők során (Rorate coeli de super). Innen származik a "róráté" elnevezés és kultuszi alkalom más felekezetnél. A várakozás himnusza. Amikor már semmi és senki nem segít, akkor maga Isten szólal meg, Ő hívja a teremtett mindenséget. Könnyedség és természetesség, békesség és bizonyosság árad ebből az igéből. Istennél semmi sem lehetetlen. Ahogy a reggeleken a harmat megcsillanó vízcseppjei itatják a földet, úgy érkezik el hozzánk csendben, bizonyosan, csodálatosan Istennek szabadítása a Lélek által.

Ahogyan régen szólt: legyen, és lett ... most is szól, és szabadulást hirdet. A hívő lelkeknek igazság sarjad a Fiúban, aki erről bizonyságot tett: Én vagyok az út, az igazság és az élet!

Minden erről szól a teremtett világban. Onnan felülről jön a megtartatás. Bátorodjék ma is a szívünk, amikor Őt hallgatjuk! Ámen.