"Olyan rövid már a kezem, hogy nem tud megváltani? Nincs már annyi erőm, hogy megmentselek?" (Ézsa.50,2)

Visszakérdezés a javából. Isten kérdez. Azért, mert ezek akkor fogalmazódnak meg Istennél, amikor hallja a panaszt az ember részéről...Gyenge az Isten, nem tud megváltani. Nem tudott helyreállítani. Nem tudott meggyógyítani. Nincs ereje azoknak a problémáknak a kezelésére, amelyek engem veszélyeztetnek. Van-e egyáltalán ereje? Vajon törődik-e velem?... Íme egy pár olyan kérdés, amely a komolyan hívő, de kérdező embert foglalkoztatja. Szabad kérdezni. A hitetlen elmegy ezek mellett, és cinikusan tekint a világra: majd a sors eldönti. Éppen azért jó adventben ezt olvasni, mert ismételten megerősít bennünket abban a hitben, hogy hatalmas az Isten. Nem volt rövid a karja, amikor a választott népét többszörösen megmentette. Nem volt rövid a karja, amikor a bűnök eltörlésére egyszülött Fiát küldte. És nem volt gyenge, amikor felemelte az elnyomottat, az erőtelent. Az a bajunk, hogy kisisten képzetünk van. Karácsonykor is leragadunk a kisded Jézusnál: jaj, de édes! Nosztalgiás keresztyénségünknek nincs ereje a jelenben. Pedig a gyermek felnőtt: csodálatos, erős Isten, örökkévalóság atyja, békesség fejedelme. Hatalmas az Isten. Ámen.