"Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok." (1Pt.5,7)

     Egy édesanya jut eszembe, aki elpanaszolta, hogy nem bír a gyermekével. Szófogadatlan, nem tanul, kezelhetetlen. "Pedig én mindent megtettem érte, higgye el tiszteletes úr! Két műszakban dolgoztam, hogy mindene meglegyen..." Hát igen, ha feltesszük a kérdést, mit jelent felelősségteljes szülőnek, házastársnak, barátnak, miegyébnek lenni, biztosan igen tarka válaszokat kapunk. Ha pedig a válaszok között azt halljuk, hogy felelősségteljes az, aki minden gondját Istenre bízza, könnyen lehet, hogy egy világcsavargó képe jelenik meg előttünk. Az általam ismert keresztyén családok szinte kivétel nélkül napi gondjaik megoldását elsősorban saját erejükben és tehetségükben látják, amihez másodsorban kapcsolódik Isten támogatása. Péter apostol egy tettrekész, érettünk dolgozó, hatalmas pártfogó képét vetíti elénk. Nem belefáradni, beleroppanni kell az életbe, hanem ővele kell jobbá tennünk a világot. Ámen.