„Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, Uram, igaz Isten!” (Zsolt 31,6)

     Izgalmas teológiai kérdés, hogy pontosan mit érthetett a zsoltáros (a felirat szerint Dávid) megváltás alatt? Választ aligha találunk rá, hiszen azt csak maga Dávid adhatná meg. A keresztyén gondolkodásnak annyira meghatározó fogalma a megváltás, és ez annyira összefonódik Jézus Krisztus személyével, hogy visszafele tekintve aligha alkothatunk tiszta képet. Annál sokatmondóbb, a zsoltáros mélységes hitének bizonysága, ahogy Isten kezére bízza magát, holott nem ismerheti még az Isten Fia kijelentéseit a kegyelemről. Nyilván olyan belső kapcsolatban áll Istennel, olyan megélések vannak mögötte, amelyek ennek a bizalomnak szilárd alapot adnak. Adjon Urunk mindannyiunknak ilyen tapasztalást, hitet! Ámen.