„Éppen ezért teljes igyekezettel törekedjetek arra, hogy hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet.” (⁠2Pt 1,5–7)

Véleményem szerint – mert különösebb tudományos alapja nincs az állításnak – a „mustármagnyi” hit jelentőségét nagyon szépen példázza ez az igevers. A sima víztükörre hulló esőcsepp nyomán leheletfinom hullámok terjednek koncentrikus körökben. A hit nyomán úgyanígy - egyik érték a másikból kiindulva - érvényesülnek az életünk meghatározó tényezői. Az igazán emberi viszonyulás másokhoz és a világhoz. A jó értelembe vett kíváncsiság innen ered. Nem meglesni szeretne titkokat (József Attila), de őszinte érdeklődéssel, tanulás vágyával vizsgál minden történést és eseményt. Két fontos részletre terjed így tovább a hatása. Egyrészt az önuralom – tudni, hogy mennyi az elég. Másrészt az állhatatosság – a kitartó munka. A kegyesség, a testvéri szeretet és az emberek iránti szeretet legtávolabb esnek az origótól, de mégis nagyobb hatással bírnak ránk és környezetünkre, mint véljük. A „mustármagnyi” hitünknek így lesz naponként nagyobb a jelentősége. Legyen így ma is. Ámen.