„Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.” (Ef 6,4)

      Nem egyszer voltam már tanúja annak, hogy felnőttek mindenféle "vicces" dolgokra rávettek gyermekeket. Jellemzően férfiak társasága hajlamos erre, különösen némi alkohol elfogyasztása, bizonyos gátlások feloldása után. De igazából nem kell hozzá társaság, hiszen a gyermek lemásolja a felnőttek viselkedését, önmaga megismerésében és határai feszegetésében jól tudja alkalmazni az utánzást. Ezért nem mindegy, hogy az apák ingerlik, vagy nevelik a gyermekeiket! A nevelésben nyilván sokféle elem találkozik, váltja egymást: tanítás, ismétlés, játékosság, próba, számonkérés, stb. Az ige két, nagyon fontos elemre hívja fel a figyelmet: fegyelem és intés. Egyiket sem az ütleg, mogyorópálca perspektívájából kell szemlélni, hanem az óvó, féltő szeretetéből. Tragédiák, csalódások, keserűségek előzhetők meg fegyelemmel és intéssel. Kérjük Istent, hogy az apák hallják meg az ige üzenetét! Ámen.