„Sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában.” (Mt 8,11)

Ma reggel a kávés csészém füle levált, miközben az igén gondolkodtam. Már el volt törve régebben, de megragasztottam és azt gondoltam a ragasztó megtartja. Talán a forró kávé, talán a ragasztó minősége, vagy csak az idő múlása miatt, de levált és a kávé kiömlött. Ez a mondat Jézus részéről azoknak a zsidóknak szólt, akik abban a hitben éltek, hogy Istennel való kapcsolatuk töretlen, elválaszthatatlanok Isten gondviselésétől, mert ők a kiválasztott nép. Akkor is így lesz, ha Jézus Krisztust nem fogadják el Isten Fiaként, ha nem hisznek benne. Jézus arról beszél, hogy az embernek a bűn miatt megtört kapcsolata Istennel,  csak a Benne való hittel ragasztható, kapcsolható újra össze. A kapernaumi százados, aki szintén hallotta ezt a mondatot, aki hittel fordult Jézushoz, hogy gyógyítsa meg szolgáját, jó hírként hallotta Jézus szavait. Mi Krisztusba vetett hitünk által Istenhez kapcsolódunk. Vigyáznunk kell, hogy egy-egy forró élethelyzet, a hit gyengesége, vagy csak az idő múlása, ne válasszon el Istentől. Erősítsük hitünket minden nap az Isten igéjének olvasása, hallgatása által, hogy egyszer majd mi is oda telepedhessünk ahhoz az asztalhoz a mennyek országában. Ámen.