Jézus mondja: „Aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el.” (Jn 6,37b)

Az iskolából egy idő után eltanácsolják a tanulót, aki nem akar tanulni vagy nagyon rossz a magaviselete, s így nem veti alá magát az iskolai szabályzatnak. A munkahelyről kidobják a munkást, aki rosszul végzi a munkát, vagy nem dolgozik, csak henyél, mert nem segíti a cég előrehaladását, fejlődését. A közösségek kitaszítják azt, aki nem igazodik a közösség gondolkodásához, viselkedéséhez, azaz nem illeszkedik be, ahogy elvárnák tőle. Ilyen a világ, ez a szükséges rend - mondjuk. Van egy türelmi idő, de mindennek van határa. Jézus nem illeszkedik ebben a világi rendbe, hisz nem e világból való. Aki hozzá megy, azt nem küldi el. Az Ő türelmének nincs határa, mert szeretete határtalan. Neki mindenki fontos. Ha magunkba tekintünk, emberileg gondolva, lenne oka, hogy elküldjön, eltanácsoljon, eltaszítson. Nem tette és nem teszi. Inkább tovább tanít, figyelmeztet, kiigazít, formál, alakít. Adjunk hálát ezért ma is! Ámen.