„Ne legyetek a hitetlenekkel felemás igában, mert mi köze egymáshoz az igazságnak és a gonoszságnak, vagy mi köze van a világosságnak a sötétséghez? ” (⁠2Kor 6,14)

Nagyon sok alkalom adódik az életben, amikor felemás igát húzhatunk. A kép, a felemás iga, azt jelenti, hogy egy igába nem egyforma erejű vagy nagyságú ökröt fognak be, így a szántás, a munka nehezen halad, vagy szinte elvégezhetetlen. Átvitt értelemben, a keresztyén ember számára a Krisztus-szolgálat nagyon nehézzé válik, vagy ellehetetlenül. A felemás iga viselése azt jelenti, hogy olyan dolgokban veszek részt, ami Isten akarata ellen való. Ezektől a helyzetektől óv az Úr bennünket. Természetesen a döntés az emberé, a mienk. Sokszor persze kecsegtető lehetőségek kínálkoznak, vagy úgy gondoljuk másként nem lehet haladni. Néha azzal nyugtatja az ember magát, hogy nem olyan nagy dolog. Csakhogy az emberek hatással vannak egymásra, a különböző ideológiák próbára teszik a hitet, ez által az Úrnak való engedelmességet. El lehet akadni, sőt le lehet térni a keresztyén szolgálat útjáról. Ha nem a Krisztus útján jár az ember, nincs áldás. Kegyelem ugyan van, de ahhoz ki kell lépni a felemás igából. Az Úr adjon bölcsességet ma és mindenkor, hogy figyelmeztetését komolyan vegyük. Ámen.