„Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít.” (⁠Péld 16,32)

 

      Ne keressünk ellentétpárokat az igében: a türelem a hősiességgel, az indulatain uralkodni tudó a hódítóval nem kell feltétlenül szemben álljon. Ellenben hajlamos az emberi világ bizonyos magatartásformát, viselkedést kiemelni, míg mást észre sem venni. Lapozzuk csak fel a történelemkönyveket: csupa rendkívüli esemény, kimagasló tettek, sorsfordító helyzetek. Közben pedig egy-egy hősre tíz- és százezer ember jut, aki mind csendben, türelemmel végzi a dolgát, nap, mint nap megharcol a maga indulataival, cseppet sem látványosan, de annál több eredménnyel viszi a világot előre. Szükség van hősökre, vezetőkre, kimagasló teljesítményre, de tíz- és százezernyi egyszerű, dolgát végző emberre is! Isten látja a legszürkébb ruhát is, számon tartja a milliomodik ugyanolyan mozdulatot is, az elsőket és az utolsókat is. Áldott legyen érte! Ámen.